Kinizsi utca 31.- Egy bérház, tele meglepetéssel

Ma egy igazi meglepetés házat mutatok be nektek, itt a blogon :) Meglepetés, mert én biztosan nem gondoltam volna, hogy ennyi finom részlettel, és aprósággal találkozom, hogyha belépek ebbe a házba. A homlokzata is figyelemre méltó, mégis első látásra talán átsiklana a tekintetünk rajta. Ha azonban jobban megnézzük, felfedezhetünk a földszint, és az első emelet között egy márvány táblát 'Kinizsy' felirattal,  amely az utca nevére utal, régen ugyanis így írták.Valamint egy mellszobrot, amely tovább erősíti ezt a vonalat, hiszen Kinizsi Pált ábrázolja. Két kerek alakú, kék márványtábla van a szobor mellett két oldalt, egyiken az 'ANNO' felirat, másikon az építés dátuma  látszik: 1898.

A félköríves bejárati fakapu felett, a szemöldökmezőben pedig egy korona alatt kartusos díszítésben ’ S’ betűt láthatunk, amely az építtető Szeleczky családra utal. Ekörül gyümölcs-, illetve virág és levéldíszítés fut lefelé a kaput keretezve.

A ház 1898-tól 1900-ig épült, Szeleczky Lajos tervei alapján. Ő vásárolta 1898. január 24.-én Knorr Nándortól a Ranolder utca 23. szám alatti földszintes házat és telket  20.000.- Ft-ért. Az utca régi neve Ranolder volt, később lett Kinizsy utca, ’y-’-nal, majd pontos ’i’-vel. A régi házat elbontották, és egy három emeleteset építenek a helyére, melynek lakhatási engedélyét 1899. május 7-én kapták meg. Szeleczky Lajos bérháznak szánta az épületet, és saját lakhelyének, valószínűleg ezért is ilyen gazdagok a részletek, és  a kiképzés.

Az előtérben látható egy márványtábla, amelyen ez a felirat áll: „Isten kegyelméből lett ezen ház tervezve és építve Szeleczky Lajos által. Isten védelmezze e házat lakóival és építőivel együtt”.

A kérés teljesült ez idáig, ugyanis a ház az 1944-es ostromot, és az 1956-os forradalom alatti megpróbáltatásokat is szerencsésen átvészelte. Sajnos az ólomüvegablakok, melyek a bejárati kapu felett, (Szent Györgyöt ábrázolta) illetve a lépcsőházban voltak, (a félköríves ablakok Szent Józsefet és Szent Katalint ábrázolták, ugyanis Szeleczky Lajos szülei Szeleczky József és Mesterházy Katalin voltak) a második világháborúban semmisültek meg. A Rákosi- féle kormányzás alatt eltűnt a lépcsőház udvari falánál álló kút, rajta egy feszülettel, és a függőfolyosók díszes vaskorlátjai, melyek ma már csak a lépcsőházban csodálhatók meg.

A bombázások nyomait sokáig igyekeztek ideiglenesen helyreállítani, a ház teljes külső részét 1989-1991 között tatarozták a díszítő elemekkel együtt. 1994-ben  huszonnégy lakásos társasházzá alakult.

Az épület belsejében, az előtérben félkörív alatt egy emléktábla áll az építtető nevével, a tervezővel, a kivitelezővel, és az 1898-as évszámmal. Alatta kő ülőpad. A félkörív felett kétoldalt falfreskó a bejárat két oldalán, mely a négy évszakot ábrázolja. Az előtéren egy félköríves boltív alatt áthaladva egy téglalap alakú folyosóra érünk, ahol bal oldalt a sarokban egy színes, festett Patrona Hungariae faszobor látható talpazaton.

Ezzel szemben a baloldalon egy kis márványtábla, ami az 1838-as árvíz magasságát jelzi. Ez a tábla eredetileg nem itt állt, hanem a szemközti házban, de a házat lebontották, a táblát pedig áthelyezték 1937-ben. Felette a falon fektetett téglalap alakban füzérekkel játszó puttókat ábrázoló dombormű.

A bejárattól idáig a padlót mintás, és színes terrazzo burkolat alkotja.

Balra nyílik a téglalap alakú, sárga köves keskeny udvar  gondozott kis kerttel. A függőfolyosókon egyszerű, dísztelen vasrács fut körbe.Ahogy az udvarra lépünk, jobbra a lépcsőház udvari falán a falon egy fülkében Szent Flórián kis alakú szobra látható, aki a tűzvész ellen védi a házat, alatta fát ábrázoló dombormű tondóban, ami esetleg Életfa lehet, majd hat  darab címer sorakozik egymás mellett két sorban. Ezek az építtető család eredetére utaló ország, - illetve uralkodói címerek, amiket kör alakú, zöldre festett, növényi motívumokkal ellátott díszítő formák választják el egymástól, illetve keretezik. Az itt látható díszek valószínűleg mázas kerámiából készültek.

A lépcsőház öntöttvas korlátjai szépen, igényesen megmunkáltak, melyeken csigavonalak, és indára utaló formák váltakoznak. 

Ki gondolná, hogy ennyi mindent rejt ez a ház? Tele van olyan apró részletekkel, és finomságokkal, amitől számomra biztosan felejthetetlenné válik, hogy sikerült ide bejutnom.

  

Ráday utca 15.

Végre beköszöntött a tavasz, és így gyakrabban indulhatok sétára, hogy szebbnél szebb lépcsőházakat, és érdekes belső udvarokat fedezzek fel, és mutassak be mindenkinek! :)

Kezdjük egy műemléki védettség alatt álló házzal, amely a Ráday utca és az Erkel utca sarkán áll. Kissé kirí az utcaképből erőteljes kék festésével, de ugyanakkor stílusában mégis illeszkedik a környezetéhez. Ebben az épületben található a Vörös postakocsi Étterem is.

A félköríves ablakok szemöldöke alatt a maszkos női fejes díszítéssel a belsőben is találkozhatunk, ugyanúgy, ahogyan a franciaerkélyes ablakok korlát bábjai is megjelennek a lépcsőház korlátjánál. A homlokzat, és a belső is szép, felújított állapotban van.

Egyedül a bejárati kapu felett találkozhatunk férfi fejet formáló díszítéssel. Az udvarban a sárga festés barátságossá, és világossá teszi a környezetet, ezt tovább erősíti a padló burkolata is.

A lépcsőház bal kéz felől indul, és kezdetben kőkorlátos, majd ezt öntöttvas váltja fel.Különlegesen szép ez az indás díszítés a korlátokon, jó lehet itt minden nap le-és fel haladni az itt lakóknak.

Örülök, hogy lehetőségem adatott besétálni ebbe a házba, jó élmény volt belépni egy ilyen kellemes, világos, és tágas neoreneszánsz lakóépületbe. 

Budapest100/ Benczúr utca 26.

A múlt héten önkéntesként részt vettem a Budapest 100 rendezvényen. Ez a kezdeményezés két éve indult, és a lényege, hogy egy hétvégére az abban az évben századik születésnapjukat ünneplő házak, vagy intézmények megnyithatják kapuikat, és színes programokkal várhatják az utcáról betévedő embereket. Én a Benczúr utca 26. szám alatt, a most ott székelő OTP Fáy András Alapítványnak segédkeztem, így most ezt az épületet mutatnám be a blogon :) Sok interaktív programmal készültünk a látogatók számára, és hatalmas volt az érdeklődés, csak nálunk a szombati napon több, mint 600 ember nézte meg a villát kívül-belül! Szóval rendkívül inspiráló, és lelkesítő nap volt :)

Lássuk akkor a villát:

Az 1913-ban felépült házat Kőrössy Albert Kálmán, és Kiss Géza tervezte. A telek tulajdonosa már az 1880-as évektől a svájci származású Pugin Leó volt, aki Budapesten oktatott francia nyelvet a főreáliskolában, majd a budapesti Egyetemen.Felesége Dréher Mária volt, s két gyermekük született Leóna és Leó – aki később előbb jogszigorló, valamint császári és királyi train zászlós lesz, majd tartalékos honvédfőhadnagy. 1909-ben meghal Pugin Leó, s a telek és az akkori családi ház a két gyermekre marad. 

Leóna koloratúr énekesnő volt, így ismerkedett meg későbbi férjével, Dayka Balázzsal, aki baritonénekes, színész, és színigazgató volt. Összeházasodtak, és kezdetben az Andrássy út 84. szám alatt éltek, de 1910-ben Leóna kivásárolta testvére részét, így a telek az ő tulajdonát képezte. Ekkor kérte fel a házaspár Kőrössy Albert Kálmánt, és Kiss Gézát, akiknek a közelben ( Városligeti Fasor 47.) volt irodájuk (Körössy villa), hogy tervezzenek számukra egy új, impozáns villaépületet. 1911-12-ben készültek a tervek, melyek a Budapest Főváros Levéltárában hozzáférhetők, és 1913-ra el is készült a ház.

Az alagsorban a házmesteri szobán kívül fás-és szerkamra, garázs, billiárdszoba, és iroda is helyet kapott. A magasföldszinten ruhatár, nagy hall, fürdő, konyha, és cselédszoba, valamint a Benczúr utca felé és a mostani Délibáb utca felé is három-három szoba nézett. Hasonló az elrendezés az első, és második emeleten is, a padláson pedig cselédszobák, és mosókonyhák helyezkedtek el.

Kőrössy Albert szecessziós stílusban alkotott, és ez az utolsó megépült háza, mivel az első világháború után elállt a tervezői munkától. Ezen a villán már a szecessziónak németes, geometrizáló iránya nyilvánul meg. A legimpozánsabb részlet az első emeleti erkély, melyet egy férfi  -atlasz- és egy női alak -kariatida- tart, akik maszkos díszítésű konzolokon állnak. Az erkély alatt egy felirat jelzi az építés dátumát: "Épült Isten segedelmével az Úrnak 1913. esztendejében."

( a képeket készítette: Baldavári Eszter)