2013. október 3., csütörtök

Egy patikus háza..


Egy patikus házát, avagy a budavári De la Motte-Beer palotát a Kulturális Örökségvédelmi Napok rendezésében megnyitották a látogatók számára. Ekkor volt alkalmam nekem is betekinteni ebbe a csodálatos épületbe, és ezt szeretném most bemutatni nektek:



Története:

A De la Motte–Beer-palota, miként a legtöbb budavári épület, középkori alapokon nyugszik. 1686-ban, amikor Budavárt visszafoglalták a törököktől, a mai épület helyén két, részben romos középkori ház állt. Ezek először egy fakereskedő tulajdonába kerültek, majd 1723-ban a két különálló, de közös tulajdonú telket Schulz János Lőrinc asztalosmester és neje egyesítette .




1760-ban a Schulz családtól a francia származású De la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina vásárolta meg az ingatlant. E korszak emléke a fennmaradt ház legkorábbi része, a földszint és az emelet dongaboltozata. Sokáig tartotta magát a nézet, hogy De la Motte Ferenc Károly idejében készült az emeleti szobák igényes és tehetős tulajdonosra utaló díszítőfestése. A levéltári források áttekintése és a falképek ikonográfiai vizsgálata után azonban egyértelművé vált, a palota kiépítése a következő tulajdonos érdeme. 





1773-ban a De la Motte család eladta az épületet Beer József Kajetán katonai gyógyszerésznek, Buda egyik leggazdagabb polgárának, , aki akkor már egy évtizede megnyitotta patikáját a ház földszintjén. Fia, Beer János Nepomuk orvosi tanulmányokat folytatott. A levéltári adatok szerint a patikus nevéhez köthető az udvari árkádsoros loggia, a barokk kapualj, valamint a gazdagon díszített emeleti térsor létrehozása.
1807-ben a ház a Beer családtól Joseph Teutsch pesti kereskedő tulajdonába került, attól kezdve számos birtokosát jegyezték fel, 1815-ben Semmelweis Ignác édesapja is meg akarta vásárolni. 1865-ben akkori tulajdonosa, Tőry Gusztáv megbízásából Pan József egy kétemeletes lakóépületszárnyat emelt az udvari melléképületek helyén, de ez 1945-ben elpusztult. A második világháborúban a Dísz téri szárny ¬– a barokk kapualjjal és a felette lévő szobával – komoly károkat szenvedett. Az ötvenes években a Pan-féle épületszárny helyén új lakóház épült, a barokk terekben lakásokat alakítottak ki, az utcai homlokzat is megújult. 











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése